Bevallom őszintén,
önszántamból nem olvastam volna el. De a tesóm addig nyüstölt, míg végül
kénytelen voltam elkezdeni, ha nem akartam további zaklatásoknak kitéve lenni.
:D
Fülszöveg:
Mitévők legyünk, ha
egyszerre a múltban találjuk magunkat, és csak annyit tudunk, hogy az
üküküküküknagyapánk lovát Kövér Anninak hívták? Úgy van: megőrizzük a
hidegvérünket. Legalábbis ezt próbálja tenni Gwendolyn, amikor kiderül: nem
elég, hogy ő örökölte a családban az időutazásért felelős gént, de ráadásul az
a feladat is neki jutott, hogy rendbe szedje a múltat. És mindennek a tetejébe
épp ezt az arrogáns Gideont kapja útitársul! Az össze nem illő páros
kénytelen-kelletlen beleveti magát a nem éppen hétköznapi kalandokba. Gwendolyn
hamarosan megtapasztalja, hogy az ellentétek alighanem tényleg vonzzák egymást,
és ez régen sem volt másképp. És, hogy már a múltban sem úgy mennek a dolgok,
mint egykoron...
Véleményem:
Eredetileg a Rubinvörös
elkezdését folyton csak halogattam. Úgy voltam vele, hogy ez is biztosan egy
átlagos tiniregény, ami körül nagy a felhajtás (és ezen a rózsaszín borító se
segített sokat), és amíg volt más könyvem, inkább azokat olvastam. De aztán,
amikor már megint könyvhiányban szenvedtem, (és a tesóm minden nap megkérdezte:
„Na, elkezdted már?”), kénytelen voltam belekezdeni.
Egyáltalán nem bántam meg,
egy délután alatt kiolvastam. Szerencsére otthon megvolt a második része is
(Zafírkék), ami talán még jobban tetszett, mint az első. Igazából nem is
érződik rajta, hogy új könyv kezdődött, mert pont ott folyatja, ahol a
Rubinvörös abbahagyta. Sajnos a 3. részt, a Smaragdzöldet, még nem tudtam
beszerezni, de biztos vagyok benne, hogy az is hasonlóan jó, mint az korábbiak.
Az egésznek annyira vicces
hangulata van, még amikor komolyabb eseményt ír le, akkor is akad benne egy-egy
poén, és egyáltalán nem erőltetett.
Jó érzés volt látni, hogy szerepel benne egy magyar, Rákóczi, aki amikor Gwen a múltban van, a kurucai felől érdeklődik.
Ezt a könyvet bárkinek ajánlanám, kortól függetlenül, aki szereti a vicces, könnyed történeteket.
Kedvenc karakter: Gwen és Xemerius (bár ő a Rubinvörösben még nem
szerepel)
Ami tetszett: Amikor a
múltban vannak. Annyira bele lehet képzelni, hogy tényleg te is ott vagy,
azokban a csodás ruhákban, és múltbéli emberekkel beszélgetsz… Zseniális.
Ami nem tetszett: Gideon
hangulatváltozásai (meg hogy ugyanúgy kavar Gwendolynnal és Charlotte –tal
egyszerre)… Az ilyenektől mindig hányingerem támadt.
Pontozás: 5/5 –abszolút
kiérdemelte. És már majdnem ott van a csillag. Majdnem.
„Az Őrzők Krónikái1953. augusztus 4.Ma látogatónk érkezett a jövőből. A Tizenegyedik és a Tizenkettek köréből, Gideon de Villiers mostantól minden éjjel három órát nálunk fog elapszálni. Be is rendeztünk neki egy kis fekvőhelyet Sir Walter irodájában. Ott kellemesen hűvös van, nyugodt a környezet, ahol a fiú biztonságban érezheti magát, nem zaklatják a kíváncsiskodok buta kérdéseikkel. Mai látogatása során „egészen véletlenül” az összes szolgálatban lévő tiszt épp arra járt.És egészen véletlenül mindegyiküknek volt néhány kérdése a jövővel kapcsolatban.A fiú azt tanácsolta, vegyenek Apple-részvényeket, bármi legyen is az.”